A mesterséges intelligenciáról rendez szimpóziumot az MVM Zrt. Future Talks powered by MVM címmel november 30-án. Az költségmentes online eseményen a mesterséges intelligencia internacionális szakértői a modern műszaki megoldás jelenét és jövőjét, az emberi életre gyakorolt hatását vitatják meg, tetejébe válaszolnak a nézők kérdéseire is.
A mesterséges intelligencia (MI) a modern műszaki megoldás rohamos fejlődésének betudhatóan sok mindenre hasznosítható, de még közel sem funkcionál példásan. Napjainkban már nem azt a kérdést kell feltennünk, hogy meg tudunk-e valamit csinálni a támogatásával, hanem azt, hogy meg akarjuk-e, meg kell-e csinálni – közölte az érdeklődőknek Tilesch György MI-szakértő, a beszélgetés moderátora, aki a találkozó előtt Kaliforniából nyilatkozott az érdeklődőknek.
A rendezvényre New Yorkból jelentkezik be Neil deGrasse Tyson amerikai asztrofizikus, író, a New York-i Hayden Planetárium igazgatója. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Stuart J. Russell, a kaliforniai Berkeley Egyetem és a San Franciscó-i Egyetem professzora, idegsebész, a mesterséges intelligenciáról írt egyetemi tankönyv társszerzője. Megosztja véleményét a nézőkkel Buzsáki György, a New York Egyetem orvosi karának professzora, agykutató, ezenfelül Kishonti László közgazdász, a mesterséges intelligenciára épülő önvezető járművek technológiáját fejlesztő AImotive vezérigazgatója.
Tilesch György az érdeklődőknek kijelentette, hogy az MI leggyakrabban a robotika és az önvezető járművek kapcsán kerül szóba, míg az előző években integrálta a tudományágakat és iparágakat: észrevétlenül a szokványos életvitel részéve vált. A washingtoni Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, a Neumann Társaság Mesterséges Intelligencia Nagykövete elmondta továbbá, hogy ma az orvoslás és a gyógyszerkutatás elképzelhetetlen az MI nélkül és ezek a területek azok, ahol hamar eredményt hozhatnak az MI kínálta megoldások, példának okáért a járvány leküzdésében is nagyon sok módon nyújtanak patronálást.
A napi szinten használt digitális szolgáltatásokat a óriási adathalmazzal dolgozó MI algoritmusok határozzák meg. „Ahhoz, hogy az MI-t sikeresen lehessen használni, ezenfelül kivédeni a lehetőség szerinti kártékony hatásait, meg kell ismerni a játékszabályait” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte, hogy az MI egyik fő jellegzetessége, hogy az adatokból tanul, fejleszti magát és sebesen képes a tanultak alapján változtatni.
Az interneten megjelenő, manipulációra alkalmas hamis fotókat és videókat ugyanúgy MI alapú rendszerek készítik, mint azokat az alkalmazásokat, amelyekkel ezeket kiszűrik – indokolta.
„Bár maguk a nagy platformok és kisebb részben a kormányok is foglalkoznak azzal, hogy az MI kártékony felhasználását megpróbálják mind technológiai, mind jogi szerkentyűkkel szabályozni, azok a piaci szereplők, akik diktálják a tempót ezen a térségben, kevésbé érdekeltek abban, hogy ezeket a problémákat megoldják. Mert ahhoz, hogy szabályozva legyen egy-egy kérdés, olyan információkat kéne kiadni a szabályozó hatóságnak, ami vállalkozásbeli titok” – tette hozzá.
Az MI-hoz kapcsolódó etikai problémákról a szakértő kiemelte az MI alapján hozott döntések megmagyarázhatóságának kérdését. Példaként említette, hogy az OpenAI által kiadott programnak, ami már szövegek létrehozására is képes, 172 milliárd paramétere van. A szakértő alapján minden rendszer, ami ilyen robosztus, az gyakorlatilag megmagyarázhatatlan, visszakövethetetlen módon hozza a döntéseket. Azonban ha egy döntést nem lehet megmagyarázni, akkor a jogi felelősség is nehezen megállapítható, még, aki tervezte a rendszert az sem tudja megmondani, hogy mi történt a folyamatban – tette hozzá.
Az MI rendszerek elfogult működése ugyancsak kihívások elé állítja a világot. Az öntanuló algoritmusok gyakran termelik újra az emberi előítéleteket matematikai-statisztikai alapon. Hogy hol a hiba ezekben a rendszerekben, azt rettentően nehéz megállapítani – indokolta a szakértő.
Azonfelül van egy emberi része is az MI alapú alkalmazások használatakor felmerülő problémáknak: a döntés felelősségének áthárítása, azaz sok esetben az MI-t használó mester nem bírálja felül az MI döntési javaslatait akkor sem, mikor is az indokolt lenne. Minél komplexebb egy ilyen rendszer, annál nehezebb megmondani, hol hibázott – nyomatékosította, kiemelve, sok felfedező már az MI következő generációján dolgozik, melynek célkitűzése a transzparensebb működés.
Beszélt arról is, hogy az Európai Unió – a világon elsőként – etikai fókuszú javaslatcsomagot fejlesztett ki az MI szabályozására, melyet jövő év elején akarna életbe léptetni, de kérdés, hogy mennyire lesz betartható a szabályozás.
Arra a kérdése, hogy melyek azok a munkakörök, amelyek a leginkább veszélyben vannak az MI térhódítása okán, közölte, hogy leginkább mindazoknak az adminisztratív munkakörben dolgozóknak kell aggódniuk, akik automatizálható feladatokat látnak el. A döntés a vezetők kezében van, hogy elbocsájtják vagy inkább átképzik munkavállalóikat. Példaként említette, hogy részvételével az Egyesült Államokban most jött létre egy program, aminek részeként a egész szövetségi kormányzati apparátust átképzik. Szerinte az MI alkalmazásakor folyamatosan szükség lesz az emberi munkaerőre, többek között a kapott eredmények ellenőrzésében.
„Az MI igénybevételével munkálkodó szakértői csoportokba nélkülözhetetlen más diszciplínák képviselőinek, példaként filozófusok, pszichológusok, teológusok bevonása is, mert ha csak a modern műszaki megoldás logikája diktál, akkor abból nagy problémák származhatnak” – figyelmeztetett Tilesch György, akinek Mesterség és intelligencia, vegyük kézbe MI jövőnket című könyve március 25-én jelenik meg magyarul a Libri Kiadásában, és már most előrendelhető.
mti
