Kiállították a fehérvári székesegyház régészeti feltárásán talált bronzkorpuszt

Kiállították a fehérvári székesegyház régészeti feltárásán talált bronzkorpuszt

A nagyközönség is láthatja a székesfehérvári városházán azt a 13. század elejéről származó bronzkorpuszt, melyet a Szent István-székesegyházban zajló régészeti feltárás esetén találtak.

Az értékes lelettel kapcsolatban Cser-Palkovics András polgármester azt mondta, hogy „egy kis csoda lesz érzékelhető a következő hónapokban a városházán”. A városvezető történelmi, hitéleti és kulturális szempontból is releváns eseménynek nevezte a korpusz megtalálását, amit a lehető legtöbb emberrel áhítanának megismertetni.

Spányi Antal megyés püspök úgy vélte, a jóisten ajándéka a korpusz. Megjegyezte, hogy ez a szakrális tárgy segíthet abban, hogy Szent István települése tovább erősödjön kereszténységében, városszeretetében nemkülönben.

A Szent István-székesegyházban végzett feltárásokról Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze, ásatásvezetője tartott előadást. A mester hangoztatta, hogy az ásatási munkák alapján rekonstrukciós vázlatokat készítettek, amelyek alapján egyértelművé vált, hogy a bazilika helyén egykoron egy négykaréjos templom állt, amit később bővítettek, továbbá a törökök dzsámiként használtak.

Kiemelte, hogy a fellelt eszközök közül minden kétséget kizáróan a román stílusú limoges-i korpusz (a keresztre feszített Krisztus testét ábrázoló szobrocska) a legértékesebb. A 13. század első harmadából, a tatárjárás előtti időkből származó, bronzból készült, zománcberakású korpusz feltehetően oltárkereszt vagy körmeneti kereszt szerepkört látott el – tette hozzá.

A régész közölte még, hogy nemcsak középkori, hanem barokk leletek is előkerültek az objektum környékén fellelt kriptákból. Ezekben főleg rózsafüzéreket, feszületeket és liturgikus tárgyakat találtak.

mti