Február 26-án, online konferenciával indul a hat Duna-menti országon átívelő DANUrB+ turizmust segítő projekt.
Ambrus András közölte, hogy a 2020. és 2022. közti projekt a 2017 és 2019 közt megszervezett DANUrB kutatási program folytatása. A jelenlegi fejezet keretösszege 2,7 millió euró, az együttes munkában Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária vesz részt. A 19 tagú partnerséget 6 egyetem, turizmussal és régiófejlesztéssel munkálkodó kutatóintézetek és ügynökségek, területi önkormányzatok, tetejébe közösségi csoportok alkotják, a programot a fővárosi Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) urbanisztikai tanszéke dolgozta ki és vezeti.
A indítvány célja egy átfogó, térbeli-kulturális hálózat, az „Európai Kulturális Sétány” létrehozása, amely összekapcsolja a Duna-menti közösséget, és ezeket egy márkanév alatt, egyetlen turisztikai célpontként összekapcsolja – fejtette ki Ambrus András. A projekt tematikus útvonalakat és fejlesztési lehetőségeket ígér, ami növelheti a vendégek számát, meghosszabbítva és kulturális tartalommal töltve meg a régióban töltött idejüket.
A megyei önkormányzat részvételét indokolva Ambrus András arra hívta fel a figyelmet, hogy Pest megye életében a Duna előtérbe állított jelentőségű, mert a folyó mentén európai viszonylatban is példátlan értékek láthatóak, ezenkívül az előző projekt sikere, a térségi partnerség erősítése is csaknem kötelezi a megyét a folytatásra.
A helyi értékek, a kulturális örökség és a közösségek a fejlődés motorjai lehetnek – nyilatkozott a sajtófőnök –, és a DANUrB+ keretében ehhez nyújtanak szakmai segédkezést: tudást, közösséget, együttes cselekvés lehetőségét.
Támogatják megalapozott pályázatok, tervek elkészítését, egymást támogató projektek előkészítését, és hogy minél többen megismerjék ezeket a településeket. A megye helységei közül Makád, Lórév, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ráckeve, Szob, Ipolydamásd, Letkés csatlakozott. A modern programban a periférikus helyzetben található falvak, községek kerülnek fókuszba, ezáltal kiemelten foglalkoznak a Csepel-sziget alsó szigetzugi részével vagy a Dunakanyar periférikus helyzetben található településéivel, amelyek bár tengernyi történeti és természeti kinccsel rendelkeznek, most kevésbé tudnak bekapcsolódni a turisztikai forgalomba.
A korszerű rész korrekt programterve még készül, de első eseményként már februárban megrendeznek egy online konferenciát, a későbbiekben mindazonáltal – a korábbiakhoz hasonlóan – workshopok, tanulmányutak, képzések, jó gyakorlatok bemutatása támogatja a résztvevőket, de konkrét turisztikai terv is megvalósul egy-egy településen – mondta Ambrus András.
mti
