Első alkalommal talált vizet egy csillagászcsoport egy távoli csillag potenciálisan lakható övezetében keringő bolygó légkörében – számolt be róla a BBC hírportálja.
A felfedezés alapján a K2-18b jelű planéta a Földön kívüli élet utáni kutatás célpontja lehet.
A Nature Astronomy című szaklap friss számában megjelent tanulmány alapján a korszerű űrteleszkópok tíz éven belül alkalmasak lehetnek arra, hogy megállapítsák, a K2-18b légköre tartalmaz-e a élő szervezetek létrejöttéhez elengedhetetlen gázokat.
Lakhatónak akkor tekintenek egy csillag körüli zónát, mikor is a hőmérséklet biztosítja a folyékony halmazállapotú víz felszíni jelenlétét az ott keringő bolygókon.
A bolygó, melynek a légkörében vizet fedeztek fel, a Föld valamivel több mint kétszerese és az úgynevezett szuperföldek közé sorolják. Hőmérséklete elég enyhe – nulla és 40 Celsius-fok közti – lehet ahhoz, hogy a víz folyékony legyen a felszínén.
A K2-18b 111 fényévnyire van a Földtől, vagyis túl messze ahhoz, hogy űrszondát küldhessenek oda, így meg kell várni az űrtávcsövek új nemzedékét, melyek a 2020-as években kezdenek működni, ezekkel lehet ezután meghatározni, hogy a bolygó légköre tartalmaz-e olyan gázokat, amik csak élő szervezetekből származhatnak.
A kutatócsoport a Hubble űrtávcső által 2016-2017-ben felfedezett, Naprendszeren kívüli bolygókat vizsgálta meg. Tanulmányozták a csillagfény változásait, amint a bolygók elhaladtak napjuk előtt, hogy azonosítsanak néhányat a légkörükben fedezhető fel gázok közül.
Csak a K2-18b mutatta a víz molekuláris lenyomatát.
Angelos Tsiaras, a Universtiy College London (UCL) kutatócsoportjának tagja alapján a víz azonosítása egy lakható bolygó légkörében “hihetetlenül izgalmas felfedezés”.
Más szakemberek viszont vitatják, hogy a bolygó lakható lenne. Egy elemzés alapján a Földnél másfélszer nagyobb bolygóknak nem valószínű, hogy köves a felszíne. Az is elképzelhető, hogy a K2-18b mérete és gravitációja megnehezíti az élet kialakulását és fennmaradását.
Más vélemények alapján a K2-18b viszont nem annyira szuperföld, mint inkább mini-Neptunusz. Ebbe a kategóriába olyan bolygókat sorolnak, amelyek a szuperföldeknél nagyobb tömegűek, akár tízszer akkorák is.
A kutatócsoport vezetője, Giovanna Tinetti viszont fenntartja nézetét, mely alapján a K2-18b lakható lehet.
“Sűrűsége a Marséhoz és a Jupiter Európé nevű bolygójáéhoz hasonlít, sokkal nagyobb a Neptunuszénál. Valószínűbb, hogy kőből és jégből áll. Az aktuális konstrukciókkal nem lehet megmondani, hogy óceán vagy kő található-e rajta, de kezdetnek elég jó, hogy vizet találtunk a légkörében” – indokolta Tinetti.
mti
