Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel már a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar titulusa.
A hangyafélék családja valószínűleg a legismertebb, a legtömegesebb és az egyik óriási ökológiai jelentőségű rovarcsoport, ugyanakkor a legtöbb magyarországi fajnak eddig nem volt sajátos és következetes megjelölése a magyar nyelvben. Az ELKH ÖK munkatársai most orvosolták ezt a hiányosságot: az ezelőtt magyarul el nem nevezett fajoknak nevet adtak, azonkívül felülvizsgálták és a http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/let/let_fajl_megnyitas. php?i_faj_azo=2121 linken szabadon elérhető prospektus formájában összegezték minden hazai hangyafaj köznyelvi nevét – közölte a sajtó képviselőivel az ELKH.
„Aminek nincs neve, az viszont nem van, vagyis nem tudunk róla beszélni. Ez volt a fő indoka a magyar hangyanév-katalógus megalkotásának” – idézi a közlemény Csősz Sándort, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatóját.
Mindeddig tudniillik csak a hazai hangyafajok kis részének volt magyar megnevezése, és ezek közt is zavar uralkodott. Rendet kellett ennek értelmében tenni a hangyafajok titulusai közt, hogy végre magyar nyelven is ökológiai jelentőségéhez méltó szakszerűséggel lehessen értekezni a rovarok e népes családjáról – hangsúlyozzák a tudósok.
Csősz Sándor már A földi idegenek címmel két éve megjelent, a hangyák világát bemutató könyve írásakor is tapasztalta annak a szükségességét, hogy minden hazai hangyafajnak legyen egyéni igényeknek megfelelő, köznyelvi magyar megnevezése. Ezt az igényt hivatott kielégíteni a nemrég elkészült magyar hangyanév-katalógus.
Az információ alapján a magyar nevek kiválasztásakor jelentős szempont volt az egyszerűség, ugyanakkor a akadémiai névadás szabályait is figyelembe vették. Az élőlénynek akadémiai (latin) megnevezése rendesen két tagból áll: az első tag a faj feletti rendszertani kategóriát, voltaképpen növényeknél a nemzetséget, állatok tekintetében a nemet azonosítja, amíg a második tag nevezi meg a fajt.
Ugyanez sajátos az újonnan elkészített magyar hangyanevekre is, csakhogy a magyar nyelv sajátosságai folytán fordítva: a bütyköshangyák nemén belül példának okáért megszületett a közönséges, emellett a hegyi bütyköshangya név is.
Csősz Sándor nyomatékosította, hogy akadémiai igénnyel alkották meg a magyar hangyanevezéktant, míg az elsődleges célkitűzésük a használhatóság és az érthetőség volt, így még a szavak hangtani jellemzőit is figyelembe vették, hogy a nevek gond nélkül kimondhatók legyenek.
A prospektus mind a 126 magyarországi hangyafaj nevét magába foglalja, ezenfelül megjelenik benne 238 gyakran említett, de külföldön honos faj új magyar titulusa is. A tudósok a legkülönfélébb szövegekben igyekeztek felkutatni a hangyafajok valamennyi, magyar nyelven hozzáférhető említését, ha ugyanakkor olyan fajt regisztráltak, amelyiknek még nem volt általánosan elfogadott magyar neve, akkor adtak neki.
Az információ alapján hangyanév-katalógus jelentőségét a hangyák ökológiai fontossága adja: a 126 hangyafaj teszi ki a magyar rovarbiomassza harmadát, míg a többi 27 ezer rovarfaj osztozik a maradék kétharmadon. A hangyák minden szárazföldi ökoszisztémában a legtömegesebb rovarcsoportot alkotják, még a trópusi esőerdőben is, ahol a hozzájuk hasonlóan nagy kolóniákban élő termeszek is igen nagy súllyal vannak jelen. Az újonnan elkészült, akadémiai igényű regiszter segédkezésével ugyanakkor már a magyar nyelven belül is elnyerhetik az őket ökológiai súlyuk alapján megillető helyet – mutatott rá az ELKH közleménye.
mti
