Avar kori temetőt is találtak a régészek Baja környékén

Avar kori temetőt is találtak a régészek Baja környékén

Avar kori temetőt és egy feltehetően agyagkitermelésre használt, szándékosan elhagyott szarmata telep maradványait találták meg a régészek Baja környékén – közölték a bajai Türr István Múzeum munkatársai a sajtó képviselőivel.

  1. Kovács Zita múzeumigazgató kijelentette: egy bajai beruházás kapcsán végeztek az Ipartelepi úton 2021 kora tavaszán úgynevezett próbafeltárást, ezt követően közel kétezer négyzetméteren megelőző feltárást a közelmúltban. Cs. Andrási Réka régész-muzeológus kiemelte: a próbafeltárás keretében találtak rá a telepre és egy nagy kiterjedésű avar kori temetőre, aminek tíz sírját fedezték fel.

Ezek nagyrészt bolygatott, rablott sírok voltak, csakhogy gyönyörű számmal kerültek elő leletek, többek között vaskések, vascsatok, bronzcsat, gyöngyök, fülbevalók, gyűrű, orsógomb, edény, kisebb veretek, nyílhegy – mondta.

A régész megjegyezte: egy ruhakapcsoló tű alapján azt feltételezték, hogy szarmata temetőről van szó, merthogy az ő hagyatékukban fordul elő gyakran ez a római kori fibula. A temetkezési szokások és a későbbiekben előkerült leletek viszont ezt megcáfolták. Felidézte azt: nem ritka, hogy avar kori temetőkben is fel-felbukkannak római kori ruhakapcsoló tűk, ez esetben is erről van szó.

A többségében női, de férfit és gyermeket is rejtő sírok északnyugati-délkeleti tájolásúak voltak, enyhén lekerekített sarkú, téglalap alakú sírgödrökkel. Két esetben az elhunytat a lábánál étellel temették el, azonkívül ugyancsak érdekes jelenség volt, hogy az egyik sírba két elhunytat is helyeztek, egymással szemben – ismertette a mester.

Hangoztatta, hogy több alkalommal is megfigyelhették a kerevet, vagyis a deszkakoporsó nyomát, de cölöpszerkezetes sírok is dokumentálhatóak voltak, ami azt jelenti, hogy cölöpök tartottak valamilyen deszkafedelet, ez alatt ugyanakkor deszkakoporsóban lehetett az életét vesztett.

A régészek alapján feltétlenül izgalmas adatokkal gyarapodott Baja népvándorláskori régészete.

A szféraban végzett megelőző feltárás esetén találtak rá a feltehetően szándékosan felhagyott szarmata telepre. A csekély leletanyag ellenére sok objektumot dokumentáltak. A tájon szürke, korongolt szarmata kerámiatöredékek, egy kézzel alakított kisméretű edényke és egy terra sigillata, vagyis római kori kerámiadarab is napvilágot látott. Ezen kívül állatcsontok, zömében kérődző állatok koponyái és másfajta váztöredékei kerültek elő nagyobb számban. Egy szemetesgödör alján található égett rétegben kérődző állatok állkapocstöredékeit, újabb égett vázcsonttöredékeit és kevés szarmata kori kerámiát találtak másodlagosan bedobott helyzetben – sorolta Pap Evelin régész-muzeológus.

A régészek alapján az elhagyott telepet később feltehetően agyagkitermelésre használták. Erre főként a sok esetben amorf alakú gödrök, a leletszegénység vagy a fémtárgyak egész hiánya utalt.

A muzeológusok alapján, az avar temető közelsége folytán nem zárható ki az sem, hogy a szarmata megtelepedést követően az avarok is tovább használták a területet agyagnyerő helyként, de ennek nincs kézzelfogható bizonyítéka, kimondottan avar korszakra keltezhető lelet a telep területén nem bukkant fel. Az agyagkinyerő gödrökön kívül egy-két méhkas alakú gödröt, épületnyomot és cölöplyukakat, (kerítő)árkokat is dokumentáltak.

A feltáráson a bajai mesterek tevékenységét a kalocsai múzeum régésze is segítette.

mti