Öt éven belül csaknem 1700 milliárd forint értékben fejleszti a kormány a vasúti közlekedést – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasúti fejezet villamosításának befejezése alkalmából rendezett ünnepségen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyen.
A miniszter az átfogó korszerűsítés egyik meghatározó elemének nevezte az egyes vonalak villamosítását. A cél a szélsebes, komfortos, versenyképes személy- és áruszállítás kialakítása – tette hozzá.
Közlése alapján a Mezőzombor és Sátoraljaújhely közti – 46 kilométernyi szakaszt érintő, 23 milliárd forintos – fejlesztés esetén a villamosítás mellett „felszámolták a szűk keresztmetszeteket, megszüntették a lassújeleket”.
Az utaskomfort emelése érdekében minden állomáson és megállóhelyen új térvilágítást, korszerű utastájékoztató berendezéseket telepítettek. Több helyen átépítették a közúti és gyalogos átkelőhelyeket is. Sárospatak és Sátoraljaújhely közt, az árvízveszélyes szakaszokon megemelték a töltést – sorolta.
A beruházás nyomán az elkövetkezendő időszakokban a Sátoraljaújhely és A főváros közti menetidő akár egy órával, négyről három órára csökkenhet – fűzte hozzá Palkovics László. Aláhúzta: a most átadott szakasszal a villamosított vasútvonalak egész hossza meghaladja a 3100 kilométert az országban.
A miniszter felidézte azt, hogy 2010 óta összesen 381 kilométernyi vonalszakaszon történt hasonló fejlesztés, mindent összevetve a villamosított részek egész vasúti hálózathoz viszonyított aránya 36-ról 41 százalékra növekedett.
Palkovics Lászó közlése alapján a fejlesztések folytatódnak: ebben a pillanatban több mint 100 kilométeren van előkészületben vasúti villamosítás a Szabadbattyán-Balatonfüred, ráadásul a Püspökladány-Biharkeresztes szakaszon.
A kormány tervei alapján a következő uniós ciklusban az időszerű költségvetési időszakhoz hasonlóan ismételten 1000 milliárd forintot fordítana közösségi társfinanszírozással megvalósuló fejlesztésekre – tette hozzá. Megemlítette: a támogatásra javasolt projektek közé sorolható az 52 kilométeres Zalaszentiván-Nagykanizsa, a 13 kilométeres Szeged-Röszke és a 83 kilométeres Kőbánya-Kispest – Lajosmizse – Kecskemét fejezet villamosítása is. Céljuk az, hogy 2025-re a villamosított fejezetek hossza elérje a 3400 kilométert, arányuk mindazonáltal a 45-50 százalékot – mondta.
A miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő közútfejlesztéseket is érintve kifejtette: 2021-ben fejeződik be az M30-as autópálya kivitelezése Miskolc és Tornyosnémeti közt. A 60 kilométeres rész átadása után Budapesttől a szlovákiai Kassáig végig autópályán lehet ezután közlekedni.
A beruházással Magyarország az érintett országok közül elsőként teljesíti a balti államokat a Fekete-tengerrel összekötő Via Carpatia útvonal rá eső részének kiépítését – közölte.
Ezen kívül a megyében 140 kilométernyi útszakasz rendbetétele valósul meg 2020-ig, de a nyári hónapokban elinduló és valószínűleg jövő év végéig be is fejeződő beruházásoknak hála 18 alsóbb rendű rész felújítása is megtörténik, összesen 39 kilométeren – sorolta.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: társaságuk hét éve kezdte el a Mezőzombor és Sátoraljaújhely közti beruházást, a saját eredetű 8,8 milliárd forintból a villamosítási munkálatokhoz csatlakozó fejlesztéseket valósították meg szakaszokra bontva. Lehetővé tették példának okáért azt, hogy a vonat sebességét akár 100 kilométer/órára lehessen növelni.
Rámutatott: a fejlesztés a vasúti pálya térségében élő 36 ezer ember és az évi 700 ezer utas utazási kényelemét rendbe hozza. Céljuk, hogy a csökkenő menetidő és a javuló utazási helyzetek növeljék az utaslétszámot. A vezérigazgató ígérete alapján a kiemelkedően csökkenő menetidőt a korszerű menetrend bevezetésével tapasztalhatják ezt követően az utasok.
Hörcsik Richárd (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő azt mondta el, hogy a most elkészült vasúti fejezet villamosításának ügye átszövi csaknem 30 éves térségi képviselőségét. Hangoztatta, a beruházás azért valósulhatott meg, mert a kormány a fejlesztést az uniós projektek részévé tette. Elképzelése alapján a megváltozott stádiumok eredményeként újra mind többen és többen választják ezután a vasúti közlekedést a zempléni térségben.
mti, fotó: Czeglédi Zsolt
