A római kori Salla településének új részleteit találták meg a Göcseji Múzeum régészei – jelentették be Zalalövőn, az ásatás helyszínén tartott sajtótájékoztatón.
Zalalövőn egy tervezett beruházás előtt, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet megbízásából végeznek régészeti próbafeltárást a Göcseji Múzeum munkatársai. Az előzetesen végzett geofizikai vizsgálatok megmutatták a római kori Borostyánkő út vonalát, emellett a mellette található épületeket – közölte Eke István ásatásvezető régész.
Hozzáfűzte: a Borostyánkő út lényeges kereskedelmi és katonai út volt a római korban, amely az Adriai tengertől egészen a Balti tengerig húzódott. A feltárás alatt megtalálták a Borostyánkő út 4. századi épített nyomvonalát, ráadásul a bazaltkőlapok egy részére is rábukkantak.
A bazaltborítás ugyanakkor azt is mutatja, hogy az út belvárosi szféraban haladt át. A nyomvonal mellett a létesítmények alapfalaira bukkantak. A 2. századtól a 4. századig több rétegben kerültek elő épületmaradványok – jelezte Eke István.
Elmondta továbbá, hogy Salla – mai nevén Zalalövő – a 2. században kapott települési rangot. A feltárás esetén előkerült leletek is ezt igazolják: ezen a tartományban a 2-4. században több létesítmény is állhatott, ezek egy része lakóház, más része valószínűleg a helyi iparhoz csatolható.
A zalaegerszegi közgyűjtemény önkéntes fémkeresősei rettentően sok római kori érmét és ékszert találtak. Rábukkantak egy Vénusz-szobor töredékre, valamit több használati tárgyra. Továbbá egy középkorból származó ezüstpénzt is találtak.
Redő Ferenc régész, a feltárás konzulense kijelentette: a leletanyag azt mutatja, hogy ezen a övezetben egy magas igényű lakosság élt a római korban.
mti
