A korábbi legrégebbi, több mint 2000 éves baszk nyelvű írásos emléket találták meg az észak-spanyolországi Navarra tartományban.
A kezet formázó bronzlapra a vaskori eredetű Irulegui falu egyik házának feltárásakor bukkantak rá a bejáratnál még múlt évben nyári hónapokban, de csak idén, a restaurálási munkálatok közben vették észre a közepét díszítő feliratot – ismertette a részleteket Mattin Aiestaran, az ásatást vezető régész.
Ahogy nyilatkozta, a szakemberek megállapították, hogy a 40 írásjelből álló felirat öt szót magába foglal, közülük az elsőt sikerült is lefordítani. A „sorioneku” szó a baszk nyelvben ma használt „zorioneko” ősi megfelelője, mondanivalója ugyanakkor jószerencse. A felirat többi részét egyelőre nem tudták megfejteni.
A 36 grammos jobbkézformájú bronzlap a Krisztus előtti első század első harmadából származik. Megtalálásának színtere is azt hivatott alátámasztani, hogy rituális tárgyról van szó, amit a bejárat mellé akasztottak ki, hogy az megvédje az otthont.
A felfedezés az „Irulegui keze” nevet kapta a kutatóktól, igazi jelentősége mindazonáltal abban áll, hogy igazolja: a baszk nyelv immáron nagyjából kétezer éve van, de egyúttal megerősíti a zóna ókori lakóinak íráshasználat is.
Az elképzelések alapján a vizsgálatok befejezését követően a pamplonai Navarra Múzeumban fogják kiállítani a rendkívüli leletet.
mti