Szobrot állítottak Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervezőnek, Szeged díszpolgárának a szegedi Dóm téren. Grantner Jenő alkotását avatták föl a Nemzeti Emlékcsarnokban.
Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház irányítója az avatáson hangoztatta, hogy Varga Mátyás pályája 1930-ban Szegeden indult. Hét évtizeden át a Föld dráma- és operairodalmának legjobb kinézettel rendelkező darabjait álmodta színpadra a budapesti, kolozsvári, debreceni és szegedi nemzeti színházakban. 1936 és 1996 közt a Szegedi Szabadtéri Játékok meghatározó alakja volt, ő képviselte a folytonosságot az esemény művészeti vezetésében. Nevéhez csaknem száz játék- és tévéfilm látványvilágának megteremtése kötődik.
A szoboravatást megelőző beszélgetésen Szinetár Miklós visszaidézte, hogy Varga Mátyás szcenikatanára volt a főiskolán. A művész egyedülálló rajztudással rendelkezett, tervei gyakran grafikának vagy festménynek is beillettek. Valósághű, a helyszínt ábrázoló, csakhogy takarékosan kivitelezhető díszleteket tervezett.
A Szegedi Szabadtéri Játékokon 1966-ban dolgoztak első alkalommal közösen Varga Mátyással a Háry Jánoson. A daljáték ekkor Szegeden vált igazán sikeres darabbá – tette hozzá a direktor.
Székely László díszlettervezőnek is mestere volt Varga Mátyás. Hosszú évtizedeken át párhuzamosan dolgoztak egyesült erővel a Dóm téren. Mint nyilatkozott, a munkához való etikai, morális hozzáállása a mai napig meghatározó részére.
Rácz Tibor színművész visszaemlékezett, hogy 1959-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindulásakor is Varga Mátyás alkotta a Budai Nagy Antal című darab díszleteit. Munkáira állandóan sajátos volt a látvány és a gondolat egysége. Jó néhány technikai újítás is fűződött a nevéhez: az elsők közt vetített üvegre festett képeket díszletként.
Varga Mátyás szobrát a Nemzeti Emlékcsarnokban Vaszy Viktor, Simándy József és Gregor József szobra közelében helyezték el, egy-két tíz méterre a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadától.
mti
