A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a permanens beszédfolyamban – derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából.
Éber EEG és fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) támogatásával a kutatóknak első alkalommal sikerült kimutatni, hogy egy embertől különféle emlős faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez – közölte az egyetem a sajtó képviselőivel.
A csecsemők már azelőtt megtanulják felismerni a szavakat a szűnni nem akaró beszédben, mielőtt jelentést társítanának hozzájuk. Egy-egy szó határainak beazonosítására a csecsemők bonyolult számításokat végeznek a szótagok előfordulási mintázatain. Azokat a szótagokat, amik rendszeresen közösen megjelennek, szavaknak tekintik, más szótagkapcsolatokat ugyanakkor nem. Az ELTE kutatóinak legfrissebb felfedezése valószínűsíti, hogy a kutyák is képesek felismerni ezeket az összetett mintázatokat a beszédben.
„A beszéd feldolgozása nagyon összetett számításokat igényel. Ahhoz, hogy egy beszédfolyamból ki tudjuk nyerni a szavakat, nem elég azt észlelni, hogy milyen gyakran fordulnak elő egyes szótagok egyesült erővel. Azt is fel kell ismernünk, mi a valószínűsége annak, hogy két szótag egyesült erővel jelenik meg. A nyelvet tanuló gyerekek agya ezeket a valószínűségeket veszi figyelembe, mikor is szavakra bontja a megszakítás nélküli beszédet” – idézi a közlemény Boros Marianna, a cikk egyik első szerzője szavait.
„Első alkalommal EEG-vel mértük meg családban élő kutyák agyi aktivitását. Érdekes módon a kutyák agyhullámai különböztek a gyakori szavak, azaz gyakori szótagkapcsolatok, és ritka szavak hallatán. Leginkább meglepődtünk, hogy az agyhullámok akkor is különböztek, amikor az olyan szótagokat hasonlítottuk össze, amelyek állandóan közösen fordultak elő azokkal, amelyek csak olykor-olykor, de viszont nagy gyakorisággal kerültek ki közösen. Úgy tűnik voltaképpen, hogy a kutyák nemcsak azt veszik figyelembe, hogy milyen gyakran jelenik meg egy-egy szótagkapcsolat, hanem azt is, hogy a benne található szótagok milyen valószínűséggel követik egymást. Ezt az utóbbi, bonyolultabb számítást használják a csecsemők is a szakadatlan szöveg szavakra bontására, és első alkalommal sikerült bizonyítani, hogy más emlős faj is képes erre” – mondja Magyari Lilla, a cikk másik első szerzője és a non-invazív, éber kutyákon végzett EEG-vizsgálatok módszertani alapjainak úttörője.
A szakemberek ezek után arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a kutyák ezeket az összetett számításokat hasonló agyterületek bevonásával végzik-e, mint az emberek. Ehhez MRI kísérletekre tréningezett családi kutyákat vizsgáltak, amik ezelőtt megtanultak mozdulatlanul feküdni a szkennerben.
Most kezdjük csak megérteni, hogy a nyelv elsajátításához létfontosságú némely számítási és idegi folyamatok nem csupán az emberre jellemzőek – nyomatékosította Andics Attila, a kutatócsoport vezetője, hozzátéve: azt viszont továbbra sem tudjuk, hogy minek a következtében fejlődtek ki a kutyák tekintetében ezek az emberi szótanuláshoz hasonló agyi mechanizmusok.
A kutatás, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Kutatási Tanács segédkezésével készült, a Current Biology című akadémiai folyóiratban jelenik meg Neural processes underlying statistical learning for speech segmentation in dogs címmel (szerzők Boros Marianna, Magyari Lilla, Török Dávid, Bozsik Anett, Deme Andrea és Andics Attila).
mti
