A Szent Korona valósághű másolata is megfigyelhető a debreceni Déri Múzeumban nyílt időszaki tárlaton, amely annak állít emléket, hogy Debrecen 170 évvel ezelőtt fél évig a nemzet fővárosa volt.
Papp László, Debrecen polgármestere A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849 elnevezésű kiállítás megnyitóján felelevenítette: a magyar történelem szempontjából alaposan releváns időszakban volt a nemzet fővárosa Debrecen.
„Debreczen népe! Ime, én a nemzet nevében Debreczen települését a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom s az országgyűlést és kormányt a debreczeniek becsületérzésének rendíthetetlen sziklájára helyezem” – idézte a polgármester Kossuth Lajos 1849. január 6-i kiáltványának záró sorait. Kijelentette még: a főváros szerepét többek között a Szent Korona Debrecenbe szállítását követően, ténylegesen január 9-től töltötte be a település.
„Debrecen mindazért lehetett a szabadság őrvárosa, melyet a magyar nemzetért és az államiságért 1848-49-ben tett. Azért lehetett az állam másik fővárosa, mert polgárainak hazaszeretete, hűsége, áldozatkészsége olyan védelmet biztosított a kormánynak és az országgyűlésnek, amely erősebbnek bizonyult minden katonai erődítménynél” – nyilatkozott Papp László.
Nyomatékosította: a bemutató az első programja annak a fél évig tartó eseménysorozatnak, amellyel a 170 évvel ezelőtti eseményekre emlékeznek a településben.
Angi János, a Déri Múzeum igazgatója kijelentette: a prezentáció két „ékköve” a Szent Korona 2000-ben készült valódi másolata, amit a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából egy hétig láthatnak a kíváncsiskodók, ugyanakkor Kossuth Lajos 1849. január 6-i kiáltványának egyik eredeti példánya.
A kiállítást megnyitó Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa kiemelte: Debrecen jó választásnak bizonyult, működőképes fővárosa volt Magyarországnak. Közölte még: a debreceniek ma is joggal lehetnek büszkék arra az időszakra. A bemutatón többek között korabeli bankókat, a debreceni Sesztina vállalat Kossuth-plakettjét, Kossuth Lajos 1848-as pénzügyminiszteri jelentését és az 1849-ben Gödöllőn kelt Szózatának kéziratos változatát is láthatják a kíváncsiskodók. A prezentáció március 3-ig várja az érdeklődőket.
