Ritka jelenségről, sajátos tenyészeti sikerről adott hírt a debreceni állatkert: január 23-án három zöld víziagáma bújt elő tojásából a pálmaház kulisszái mögött, noha az intézmény ez idáig mindössze két nősténynek adott otthont.
Nagy Gergely Sándor, az intézmény vezetője a sajtó képviselőinek közölte: mivel a végül termékenynek bizonyult tojásokat lerakó egyed még fiatalon, ivarérettsége előtt került idősebb társához Debrecenbe 2019-ben, alighanem kizárható, hogy ezelőtt hímmel párosodott volna. Ezáltal feltehetően partenogenezisnek, vagyis szűznemzésnek köszönhető a meglepő szaporulat, bár az egész bizonyossághoz az anya és a világra jött utódok genetikai vizsgálatára lesz szükség – fűzte hozzá.
A főként gerinctelenekre sajátos, de a halak, kétéltűek, hüllők és madarak egy részénél is megfigyelt szűznemzéskor az utód egyedfejlődése hím segítsége nélkül, a megtermékenyítetlen petesejtből indul meg. A zöld víziagámák sikeres szűznemzésére ezelőtt egyetlen dokumentált esetben volt példa, a washingtoni állatkert nősténye adott életet egy életképes utódnak egy-két évvel ezelőtt – mutatott rá Nagy Gergely Sándor.
A Távol-Kelet vízparti erdőiben őshonos ázsiai vagy zöld víziagáma (Physignathus cocincinus) nappal aktív falakó faj, de eszméletlenül úszik, és akár 25 percig is képes a víz alatt maradni. Táplálékát főként rovarok, halak, kisebb emlősök és hüllők teszik ki, de növényi részeket is fogyaszt.
Sok rokonához, példaként a többi agámaféléhez, ezenkívül a leguánokhoz és varánuszokhoz hasonlóan a zöld víziagáma is ellátott fejtetői szemmel, amely fényérzékelő képessége révén nagy segítséget jelent testhezálló napozóhely megtalálásában. Impozáns megjelenése és relatíve kezes habitusa okán az egész világon híres terráriumi faj, vadon élő állománya ellenben az élőhelyvesztés és az illegális befogások okán sebezhető besorolással megjelenik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján – indokolta a mester.
mti
