Újabb ismereteket szereztek tudósok arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal.
Bizonyos fokig új csillagászati módszerek hozzájárulásával azonosították a pillanatnyilag lehetséges legprecízebben csaknem száz vörös óriás korát. Ezen adatok, illetve egyéb információk hozzájárulásával a mesterek kimutatták, mi történt, mikor is a Tejútrendszer összeolvadt a körülötte keringő Gaia Enceladus törpegalaxissal csaknem 10 milliárd éve.
A tudósok eredményeiket a Nature Astronomy című akadémiai lapban mutatták be.
„Bizonyítékaink arra utalnak, hogy az összeolvadáskor a Tejútrendszer saját csillagai nagy populációját már megvalósította” – mondta Fiorenzo Vincenzo, a tanulmány társszerzője, az Ohio Állami Egyetem kozmológiai és asztro-részecskefizikai centerének munkatársa.
Ezen csillagok közül sok került a galaxis közepének vastag lemezébe, ameddig mások, amelyek a Gaia Enceladus hatása alá kerültek, a galaxis külső halójában vannak.
„A Gaia Enceladusszal való egyesülés a Tejútrendszer történetének egyik legszámottevőbb eseménye” – idézte a projektet vezető Josefina Montalbant, a Birmingham Egyetem kutatóját az EurekAlert.com akadémiai hírportál.
A csillagok korának kiszámításakor most először állapították meg, hogy a Gaia Enceladus által befogott csillagok kora hasonló, vagy kissé fiatalabbak, mint a Tejútrendszer centrumában született csillagok döntő része.
Az eredmények alapján az összeolvadás megváltoztatta a már a galaxisban található csillagok pályáját, sokkal excentrikusabbakká váltak. A külső csillagok mindemellett más kémiai összetevőkkel is rendelkeznek, mint a belsők.
A tudósok több eltérő megközelítést és adatforrást alkalmaztak vizsgálatuk esetén.
Az egyik ilyen módszer a csillagok korának meghatározására az asztroszeizmológia, a csillagok belső szerkezetét a pulzációjuk segédkezésével vizsgáló többé-kevésbé új körzet eszköztárának használata.
Az APOGEE spektroszkopikus vizsgálat eredményeit is bevonták a kutatásba. Az APOGEE projekt a csillagok spektrumát közeli infravörös fényben méri megfigyelhető fény helyett, utóbbit hiszen elhomályosítja a por. Hozzájárulásával meghatározható a csillagok kémiai összetétele.
mti
