Az utóbbi évek intézkedéseinek betudhatóan nemzetközileg is versenyképes tudásra tehetnek szert a egyetemi intézményeinkben tanuló tanulók – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter évindító sajtótájékoztatóján Budapesten.
Nyomatékosította, a magyar kormány partnere minden tanulónak. Támogatni szeretnénk, hogy kibontakoztassák tehetségüket, megtalálják privát útjukat a munka világához, s hogy hasznos elemei legyenek a magyar társadalomnak, a magyar gazdaságnak vagy éppen a magyar tudománynak – húzta alá a miniszter.
Magyarország az EU-n belül mérsékelt innovátornak számít az Európai Bizottság értékelése alapján, ugyanakkor 2018-ban kétszer annyit költött kutatás-fejlesztésre, mint 2010-ben – nyomatékosította a miniszter. Idén 25 százalékkal, 32 milliárd forinttal többet költ a kormány innovációra, mint 2018-ban.
Palkovics László közölte: elkezdődött az innovációt támogató intézményrendszer módosítása, a lehetséges pályázók támogatása a kijelölt intézmények feladata. Előző évben 85 milliárd forint támogatásról hoztak döntést, melyet nagyfokú összegnek nevezett.
Nyomatékosította, hogy új innovációs periódus kezdődött a magyar gazdaságban, a kutatásban és a felsőoktatásban is.
Kitért arra: létrejött a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács 2020-tól, a miniszterelnöknek felelős testületként. Az első ülését február centrumában tartják, ahol a nemzeti innovációs stratégia elfogadásáról is tárgyalnak ezt követően. A pályázati forrásoknak is új struktúrát vezettek be, minden pályázati forrás egy kézbe kerül, ennek kezelője a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. Létrejött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet Hálózat mellett.
Kiemelte: a kormány molekuláris kutatóintézetet és molekuláris biológiai kutatóintézetet is létrehozott.
Palkovics László elmondta továbbá, hogy az egyetemek jelentik az innovációs ökoszisztéma bázisát, a kompetenciaközpont pályázatokon több egyetem nyert. Az innovációs tárca a kutatás-fejlesztésre szánt többletforrások hatékony hasznosulása érdekében egyetemközpontú innovációs ökoszisztémák kialakításán dolgozik. Az ökoszisztéma releváns eleme a science-park koncepció, hat vidéki park kialakítása zajlik, Budapesten kettő ilyen létesítmény lesz. Az egyetemek fenntartói modelljét is átalakították a versenyképességük növelése érdekében, amire a fővárosi Corvinus Egyetem a példa, a jogszabályi környezet kialakult, mára pozitív eredmények vannak. Hasonló modellt sok egyéb felsőfokú intézményben is terveznek bevezetni, ami az osztrák finanszírozási formával egyezik meg – mondta.
Szólt arról is, hogy egy kutatóhálózat vagy egyetemi rendszer sem önmagában van, így ezek nemzetközivé tétele komoly feladat. Most öt magyar felsőfokú intézményben zajlik egy pilot program ennek érdekében. Neves internacionális egyetemekkel is tárgyalnak magyarországi intézmény-tanszék létrehozásáról, jelen pillanatban egy kínai egyetemmel. Fontosnak nevezte az Andrássy Egyetem továbbfejlesztését, tanítási portfóliójának szélesítését.
Az európai közösség eltökélt a kutatás-fejlesztés erősítésére – jelezte.
A miniszter értékelése alapján 2019-ben előzetes adatok alapján 4,9 százalékkal növekedett a hazai termelőipar, ami az uniós országok közti egyik hatalmas. Az iparon belüli high-tech részaránya csaknem 70 százalékos, a gazdasági teljesítmény részben ennek köszönhető.
A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a 21. század nyertese legyen, amihez elengedhetetlen a gazdasági fejlődés, melynek motorja az fejlesztés – összegezte a miniszter.
MTI
