Bogányi-zongorát adományozott a finn államnak a függetlenség kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából a magyar állam. Az ünnepélyes átadás a két házelnök, Kövér László és Maria Lohela Budapesti megbeszélése után történt.
Finnország tiszteletet és elismerést vívott ki magának a nagyvilágban. A két állam viszonyában a zenének különösen kihangsúlyozott funkciója van, az ottani élénk kíváncsiság nyomán a hetvenes-nyolcvanas években több magyar zenész és zeneoktató telepedett le Finnországban – mondta Kövér László az Országház Kupolatermében zajlott ünnepélyes eseményen.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy miután Finnország 1917 decemberében több évszázados küzdelem után kézbe vehette saját sorsát, a függetlenség megvédését, a politikai és gazdasági válságokat követő talpraállást rendkívüli fejlődés követte. Megjegyezte, hogy napjainkban intenzívek a magyar-finn parlamenti kapcsolatok, ő maga májusban járt Finnországban, ahol az Áder János köztársasági elnök révén nyújtott Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést nyújtotta át Maria Lohelának.
Kövér László szólt arról, hogy a Bogányi-házaspár finn meghívásra 1987-ben érkezett négy gyermekkel Finnországba, mindannyian elismert zeneművésszé váltak, második hazájuknak tekintik Finnországot, Bogányi Gergely a Sibelius Akadémián csinálta tanulmányait. Az ő vezényletével rendeztek hangversenyt a Zeneakadémián a finn függetlenség 100. évfordulója alkalmából.
„Bogányi Gergely forradalmian új zongorát alkotott, amelyen az összes régebbinél tisztábban, zengőbben szólalhatnak meg a zongorairodalom remekei. A hangszer megtestesíti azt is, ami lassan összeforrt Finnország nevével, a túlzásokat mellőző, egyszerű, megnyerő, újító formatervezést” – mondta Kövér László.
Maria Lohela, a finn parlament elnöke azt mondta, hogy Bogányi Gergely teljesen zseniális hangszerével a szabadságot sikerült megfogalmazni, a zongora hangjain át ezt élhetjük meg.
„Azt hallottam valakitől, aki már kipróbálta, hogy olyan érzés játszani rajta, mintha a gravitáció rabságából megszabadulva az űrben egy űrhajóban zongoráznánk. Az egész finn nemzet és a finn emberek nevében köszönettel veszem keresztül a hangszert és kívánom, hogy folyamatosan Finnország mellett álljanak jóban-rosszban” – hangoztatta Maria Lohela.
A hangszer megálmodója és tervezője, Bogányi Gergely azt mondta el, hogy pár évtized, tíz év munka, több tízezer óra és csapatmunka a zongora története, lelkileg ugyanakkor egy élet.
„Főleg zenészként a hang érdekelt, tudtuk, hogy a hangszerek nem elég változatosak, Liszt Ferenc és Bach is állandóan jobb hangszert szeretett volna csinálni. A modern anyagoknak betudhatóan a hangszer lelke, a rezonáns kompozitból készült, és igencsak releváns volt a zongora kinézete is: olyan fenséges hangszert szerettünk volna alkotni, ami hagyománytisztelő, de teljesen korszerű” – szögezte le a zongoraművész.
A hangszer leleplezése után Bogányi Gergely Liszt Un Sospiro című művét adta elő. A versenyzongora a helsinki Sibelius Akadémiára kerül.
mti
