A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt az a nagyjából 100 millió évvel ezelőtt élt teremtmény, amely a dinoszauruszokra és a mai madarak sajátos fizikai sajátosságokkal is rendelkezett.
A mai Észak-Amerika területén élt Ichthyornis nembe tartozó Ichthyornis dispar kulcsfontosságú láncszeme annak az evolúciós fejlődésnek, amely a dinoszauruszoktól a mai madarak megjelenéséig tartott – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A mai tengeri madarakra hasonlító fogas madárnem mások mellett Charles Darwin angol természettudós és a 19. század egyik legkiemelkedőbb őslénykutatójaként nyilvánított Othniel Charles Marsh amerikai paleontológus figyelmét is felébresztette, aki elsőként írta le és nevezte el a teremtményt.
Noha az Ichthyornis disparnek több részleges maradványát is felfedezték, az 1870-es években talált töredékeken kívül eddig nem bukkantak számottevő koponyaleletnek számító maradványra.
A Yale Egyetem kutatócsoportja ellenben most négy új fosszília, köztük egy nagyszerű állapotban fennmaradt koponya, azonfelül az egyetem gyűjteményében található koponyatöredékek vizsgálatával nyert új információkat az állatról, megerősítve, hogy az kulcsfontosságú láncszeme volt a madarak evolúciójának.
Az egyetem paleontológusa, Bhart-Anjan Bhullar alapján az Ichthyornis dispar igazi különlegessége az, hogy megmutatja, miként nézett ki a madárcsőr, amikor első alkalommal megjelent a természetben. „Az első csőr gyakorlatilag az állkapocs végén található, csipeszes végű szaruképződmény volt. Az állkapocs többi részében fogak voltak. A kezdetek elején a csőr egy fogódzkodásra alkalmas precíziós műszer volt, amely pótkézként szolgált a szárnyakká alakult karok helyett” – indokolta a mester, aki a Nature című akadémiai folyóiratban publikált tanulmány vezető szakembere volt.
A tudósok CT-vizsgálatokat végeztek a számukra elérhető, amellett másfajta intézményektől kölcsön kapott egyedeken.
A mesterek alapján eredményeik új bepillantást engednek a korszerű madarak koponyájának kifejlődésébe. Az Ichthyornis dispar agya fölöttébb hasonlított a korszerű madarakéhoz, ám koponyájának halántéki része olyan volt, mint a dinoszauruszoké, ami azt mutatja, hogy a madarak evolúciója esetén az agy alakult keresztül elsőként és a koponya többi része primitívebb és a dinoszauruszokéra sajátos maradt.
A tudósok alapján az Ichthyornis meglehetősen hasonlíthatott a mai tengeri madarakra, olyan lehetett, mint a sirály, vagy a csér. A fogai valószínűleg csak akkor látszódtak, amikor kinyitotta a száját, és feltehetőleg valamilyen ajak-szerű, extra szájszövet takarta őket.
Az Ichthyornis nagyjából egy korszerű galambféle méretét érte el. Szárnyfesztávolsága több mint negyven centiméter volt.
MTI
