Pannónia feladása után is még évszázadokig működött és fejlődött a Balaton nyugati szegletében, a mai Fenékpuszta területén épült egykori késő római erőd. Az eddigi kutatások azt valószínűsítik, hogy az erőd a térséget mezőgazdasági termékekkel ellátó „logisztikai” központ lehetett – mondta el az ásatás szakmai vezetője.
Heinrich-Tamáska Orsolya arról számolt be, hogy az idei, négyhetes ásatási munkálatok során a mintegy 15 hektáros egykori erőd legjelentősebb, központi épületét, egy palotát igyekeznek feltárni. Az évszázadok során egymásra rétegződő leletek ugyanis azt bizonyítják, hogy egészen a 7. századig éltek itt rómaiak és a velük keveredő barbár csoportok tagjai.
A mintegy 100 méter hosszú és csaknem 30 méter széles palotaépületnél eddig három fő építkezési fázist sikerült elkülöníteni. Csák Árpád, a keszthelyi Balatoni Múzeum alapítója a 19. század végén és a 20. század elején végzett először kutatást ezen a területen, az általa akkor elkészített alaprajzhoz képest azonban a jelenlegi feltárások alapján bonyolultabb és összetettebb volt az épületegyüttes, amelyet többször át is építettek. Az egykori terazzo-burkolatú padlót például masszív kőpillérekkel törték át, amelyek a legutolsó átépítés tartóelemeiként értelmezhetők.
A régész az eddigi ismeretek szerint úgy vélekedik: ez a főépület már a 3. század végén állt, de maga a 44 tornyú erőd csak a 4. század középső harmadában épült köré. Valószínűleg Pannónia provincia feladása után egészen a 7. század közepéig egy reprezentatív célokat szolgáló épületként funkcionált, az erőd maga pedig a térség egyfajta mezőgazdasági „logisztikai” központja lehetett. Éppen ez a jelentősége a lelőhelynek, hogy Pannónia területén itt egyedülálló módon követhető a rómaiak továbbélése.
Heinrich-Tamáska Orsolya felidézte, hogy a Keszthelyhez tartozó Fenékpuszta területén 2009 óta folyik német és magyar közreműködéssel az egykori erőd, erődváros régészeti kutatása. A munkálatokat idén is a Heidelbergi Egyetem, a lipcsei Közép-Kelet-európai Kutatóintézet, valamint a zalaegerszegi Göcseji és a keszthelyi Balatoni Múzeum együttműködésében végzik négy héten át. Az ásatáson magyar és német régészek és egyetemisták dolgoznak.
Az erőd szabályos négyszög alakú területet zárt körbe, falait összesen 44 torony övezte, ezek valószínűleg a katonák lakótornyai is voltak egyben. Mostanáig 27 épület alapjait tárták fel, köztük gabonatárolókat, kisebb villákat és a reprezentációs célokat szolgáló palotát, a négy égtájra nyíló kapuiból hármat, valamint egy római fürdő nyomait. Mindezek mellett a rómaiak kivonulása után, már a 6-7. század körül épülhetett az a kora keresztény bazilika, amelynek kövei szintén a falon belül álltak.
Az erődön kívül régebben feltárt, nagyjából ötezer sírt magába foglaló temetőben körülbelül ezer sírt ástak ki. Az elmúlt években georadarral és lidarral elvégzett kutatások alapján pedig feltételezhető, hogy az erődnek volt két tornya a Balaton partján is, ami utalhat arra, hogy kikötőjük is lehetett a rómaiaknak.
A kutatásvezető hozzátette: a fenékpusztai erőd beazonosítását igencsak nehezíti, hogy nem maradtak feliratos nyomok, emlékek, de szokatlan az is, hogy kevés a mindennapi használatot bizonyító kerámia, ezzel ellentétben viszont nagyon sok az állatcsont. Mindezek ellenére idén is találtak számos késő római bronzérmét, állatfejes bronzfibulát, aranyozott ruhatűt, sőt két olyan ezüst lemezkét is, amelyeken maszkos alakok láthatók, és valószínűleg egy ereklyetartó oldalát díszíthették a 7. században.
mti
