Olybá tűnik, hogy az óriásvidráknak sok mondanivalójuk van, kutatóknak ugyanis közel kéttucatnyi egyedi hangot sikerült azonosítaniuk. Még a legfiatalabb egyedek is egész hangkészletet alkalmaznak.
A PLoS One folyóiratban publikált új tanulmányban Christina Mumm és Mirjam Knörnschild német kutató dokumentálták öt vadon és három fogságban élő óriásvidracsoport – 2-15 egyedet felölelő – hangjait. (A vadon élőket Peru öt tavában, míg a fogságban élőket három német állatkertben figyelték meg.)
Rögzítették a kifejlett egyedek hangjait, majd akusztikai struktúrájuk alapján osztályozták őket, miközben feljegyezték a hozzájuk járuló viselkedésbeli kontextust. Hasonlóképpen „lehallgatták” az újszülötteket, dokumentálva első, „gügyögő” hangjelzéseiket.
Az adatok elemzését követően feltárult, hogy a kifejlett állatoknál mintegy 22, míg az újszülötteknél 11 egyedi hangtípus figyelhető meg.
Például a kutatók által „füttyként” meghatározott hangot alkalmanként használják rövid távolságokra a csoporttársak hívására vagy kunyerálásra. A „morgások” fenyegetést vagy figyelmeztetést, a halzsákmány védelmét vagy játékot jeleztek, míg a „kontaktok hívása” hangegyüttest a csoporttársak figyelmének felkeltésekor, úszáskor, közös halászatkor vagy a szárazra való kiruccanáskor, illetve játék vagy kunyerálás céljával használták.
Az 1,5 métert is elérő óriásvidrák nagyon szociális és hangos élőlények, szoros csoportjaik rendszerint a szülők és az utódok köré épülnek. Csoporton belül közösen tevékenykednek, eltérő szerepeket töltenek be és hosszú távú kapcsolatokat alakítanak ki.
Az eredményeket más vidra alcsaládoknál kinyertekkel összehasonlítva a szerzők kapcsolatot sugallnak a hangképzés és a szociális komplexitás között, hozzátéve, hogy az óriásvidra a vidrafajok között szocializálódás és hangképzés terén a legösszetettebb faj lehet.
(forrás: hirado.hu)
