Fazekas: a növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta kísérleti tevékenység

Fazekas: a növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta kísérleti tevékenység

A növénytermesztés egyik kulcseleme a növényfajta kísérleti tevékenység, mivel az agrárium és erdőgazdálkodás részére a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát – emelte ki a földművelésügyi miniszter Budapesten egy szakmai szimpóziumon.

Fazekas Sándor a „125 éves a magyar növényfajta kísérlet” című szakmai tanácskozáson aláhúzta: a 125 évvel ezelőtt Magyarországon megkezdett növényfajta kísérleti tevékenység célkitűzése az volt, hogy az alkalmazott génmegőrzési, fajtafenntartási és szaporítóanyag-gazdálkodási módszereket széles körben megismerjék a gazdálkodók az országban.

Közölte még: a magas színvonalú növénytermesztés magját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése alapvető nemzetgazdasági érdek. Amiként az alkalmas minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, amellett ültetési anyag előállítása és felhasználása, sőt még a haladó szellemű fajtahasználat is. Ez biztosítja a magyar emberek ellátását jó minőségű – GMO-mentes –, belföldi előállítású élelmiszerekkel, és Magyarország élelmezésbiztonságának megőrzését – mutatott rá Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője idézte fel: a növényfajta kísérleti tevékenység 125 éve, 1892-ben a Magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson kezdődött el Magyarországon. Cserháti Sándor több mint egy évszázaddal ezelőtt megálmodott és elindított rendszere a planéta talán legújabb vizsgálati rendszerévé fejlődött, amely a hazai termelők elvárásait, igényeit veszi figyelembe, úgy, hogy felhasználja mind a hazai, mind az internacionális kutatás, alkalmazott és gyakorlati tudományágak vívmányait.

A terjedelmes múltú állami fajtakísérletek jelentik manapság is a garanciát az új növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal fergeteges minőségű, egészséges ennivalók előállításának az alapja. Napjainkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságánál funkcionál a magyar és internacionális jogszabályoknak megfelelően az egységes módszereken alapuló hazai fajtakísérleti tevékenység.

Utalt arra is: a genetikai sokféleség, a biológiai alapok védelme megkülönböztetett szerepet kap az agrárágazat hosszú távú stratégiájában. Kihangsúlyozott jelentőségű Magyarországon a kutatás-fejlesztés, újítás. Magyarország kiépítette a kutatói-nemesítői hálózatát, melynek célkitűzése a versenyképes magyar mezőgazdasági termelés alapjainak megteremtése. Így a modern fajták termesztésbe vonását is megelőzi a Nébih szigorú szakmai vizsgálata. Mindent összevetve megelőzhető, hogy gazdaságilag haszontalan, vagy természetre káros növényfajták szaporodjanak el.

A fajtakísérletek eredményei alapján kaphat egy növényfajta állami elismerést, ami feltétele annak, hogy a modern fajták eljuthassanak a fogyasztókhoz. Ezáltal a köztermesztésbe mindössze olyan fajták kerülhetnek, amelyek gazdaságosan és környezetkímélően termeszthetőek. Ez az alapja annak, hogy egészséges, ízletes ennivaló kerüljön mindenki asztalára – hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.

Oravecz Márton, a Nébih elnöke azt emelte ki: a Kárpát-medence, ezáltal Magyarország is jó adottságokkal ellátott a növénytermesztéshez, de csak a magas színvonalú, az új akadémiai eredményeket használva végezhet magas színvonalú és eredményes növénytermesztést. Így a növényfajta kísérletek alapvetően azt szolgálják, hogy hozzájáruljanak a magyar növénytermesztés és agrárium sikeréhez, versenyképességének növeléséhez.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára azt mondta el, hogy a növényfajta kísérletek az egyik legkomolyabb szakmai hátteret igénylik a mezőgazdaságban. E tevékenység alapjául szolgál a növénytermesztés új biológiai alapjainak megteremtéséhez, biztosításához, hogy azok megfeleljenek az állam környezeti adottságainak és a gazdák termesztési céljainak, elvárásainak.

Lukács József, a Nébih tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese kijelentette: a Nébih az előző években átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltjét állította kísérletbe minden évben, a gazdasági értékvizsgálatok keretében.

Az úgynevezett DUS (fajtaazonosítási) vizsgálatokban – melyek a meghosszabbítást, letéti felújítást is tartalmazzák, ráadásul a szülői vonalak vizsgálatát is magukban foglalják – mindazonáltal átlagosan évi 40-45 faj 3000 fajtája kerül beállításra. Az utóbbi években minden évben 85-90 zöldségfaj 600-650 fajtáját vonták be a DUS vizsgálatokba. A 125 év alatt, a mai napig összesen 7515 fajta került regisztrálásra a törzskönyvben.

Beszélt arról is, hogy egy szántóföldi fajta problémamentes DUS vizsgálata többnyire 2 évet vesz igénybe, évelő fajták tekintetében ellenben 3 évig is eltarthat. A gazdasági értékvizsgálat fajtól függően 2, továbbá 3 év időtartamú. Gazdasági értékvizsgálatra 87 faj kötelezett az Európai Unióban, ebből 61 faj megjelenik a Nemzeti Fajtajegyzéken.

Közölte: a Nébih génbankkal nem ellátott, a nemzeti génbank fenntartása a Növényi Diverzitás Center feladata. A Nébih a fajtakísérletekhez referenciagyűjteményt tart fenn, ahol 61 növényfaj 6584 növényfajtájának vetőmagmintája megjelenik.

mti

Kérjük kedvelje vagy ossza meg másokkal is:

Érdekes volt? Kérjük, ossza meg!

Email
Facebook
Google+
http://ivecorp.hu/fazekas-a-novenytermesztes-egyik-kulcseleme-a-novenyfajta-kiserleti-tevekenyseg">
Twitter