Apoxüomenosz görög atléta csodálatos bronzszobrának nyílik múzeuma Mali Losinjban

Apoxüomenosz görög atléta csodálatos bronzszobrának nyílik múzeuma Mali Losinjban

Külön múzeumot nyitnak Horvátországban, Mali Losinjban, Losinj-sziget székhelyén a görög atléta, Apoxüomenosz megfizethetetlen értékkel bíró antik bronzszobrának, a bemutató április 30-tól várja az érdeklődőket.

Az ókori görög sportoló bronzszobrát 1999-ben az Észak-Adrián, Losinj-sziget közelében 40 méter mélyen búvárok találták meg és hozták a felszínre. Az alkotás 192 centiméter magas és 300 kilós. Miután a régészek megállapították eredetiségét, a projektbe a horvát szakemberek mellett belga, brit, olasz, ezenfelül osztrák, német és amerikai tudósok is bekapcsolódtak.

Apoxüomenosz szobra 2000 októberéig egy édesvízű medencében pihent. Az alkotás eredeti formába való visszaállítását a zágrábi restaurációs központban végezték úgy, hogy első alkalommal számítógéppel háromdimenziós digitális képet készítettek róla. Helyreállítása hat évet vett igénybe.

A rendkívüli műalkotást a helyreállítás után a zágrábi régészeti múzeumban állították ki, de az évek alatt megcsodálhatták az érdeklődök Londonban, Los Angelesben és párizsi Louvre-ban is.

Zlatko Hasanbegovic kulturális miniszter újságíróknak azt mondta: örül annak, hogy Apoxüomenosz hazatér körútjáról, és végre „oda kerül, akárhova tartozik”. Egyúttal hangoztatta még, hogy örömmel látna belőle egy másolatot a kulturális minisztériumban is. Ezelőtt heves vita robbant ki arról, hogy hol állítsák ki a szobrot. Losinj mellett Zára (Zadar) és Zágráb is igényt tartott az ógörög leletre.

Mivel az internacionális konvenció kimondja, hogy azokat illeti a lelet, ahol azt megtalálták, az Apoxüomenosz múzeum Losinj szigetén került kialakításra. Az illetékes tárca és Mali Losinj városa fele-fele arányban finanszírozta a Kvarner-palota múzeummá való módosítását, amely 25 millió kunába (valamivel több mint 1 milliárd forintba) került.

Egyes vélemények alapján a szobor az 1. században kerülhetett az Osori-csatornába. Azért dobhatták a tengerbe, hogy a tekintélyes viharok folytán ne boruljon fel a hajó vagy áldozatul az isteneknek, hogy sikeresen folytathassák útjukat a tengerészek.

Az alkotást első alkalommal 1996-ban fotózta le egy belga turista, Rene Wouters a tengerfenéken, búvárkodás közben, a kulturális minisztérium ugyanakkor csak két év múlva értesült a lelet létezéséről.

A megfizethetetlen értékkel bíró alkotás a feltételezések véleménye alapján i. e. 2-1. századi másolata egy i. e. IV. századi eredetinek, amely Lüszipposz, a kor egyik legnevezetesebb szobrászának műve volt. A világon csak alig pár hasonló méretű ókori bronz műalkotás maradt fenn, az Adriai-tenger keleti szélén mindazonáltal a maga nemében speciális lelet.